Kósa Henriket, a moszkvai Magyar nagykövetség második emberét holtan találják Kutuzov sugárúti lakásában. Tizenhat késszúrással ölték meg, és a nyomozás heteken át semmi mást nem tud kideríteni, mint azt, hogy a fiatal, jóképű és facér magyar diplomata tucatszámra és válogatás nélkül fogyasztotta a különböző korosztályhoz tartozó és családi állapotú orosz és magyar hölgyeket. A Moszkvába küldött magyar nyomozótiszt és orosz társa egyaránt arra gyanakodnak, hogy a nőfaló diplomata halála is valamelyik gáláns kapcsolatával függhet össze, de hogy valójában mi történt és hogyan, az csak a könyv utolsó oldalain derül ki. A gyilkosság elkövetőjének keresése közben megismerkedünk a korabeli moszkvai diplomáciai és politikai élet, valamint a magyar külpolitika mindazon visszásságaival és különcségeivel, melyekről csakis ez a fenomenális emlékezőtehetségű és kimeríthetetlen fantáziájú szerző – maga is volt tudósító – képes hiteles és így, évtizedek távlatából már kifejezetten kacagtató korrajzot készíteni. A szórakoztató bűnügyi történet eközben az úgynevezett “létező szocializmus” remek szatírájává bővül.