Az 1980-as évek végén Bryan Stevenson, a fiatal, Harvardon végzett ügyvéd Alabama államba, a halálra ítéltek földjére utazik, ahol a legmagasabb az egy fõre esõ halálbüntetések száma egész Amerikában. Hamar rájön, hogy a halálsorokat megtöltõ elítéltek között rengeteg a szegény fekete, akiknek esélyük sem volt a tisztességes tárgyalásra és a jómódú embereknek kijáró jogi segítségre. Hiába telt el több évtized, Alabamában alig változott valami a faji egyenlõtlenség témáját megörökítõ klasszikus regény, a Ne bántsátok a feketerigót! óta. Az ügyvéd megismeri az egy fehér lány megölése miatt a halálsoron ülõ Walter McMilliant, akit döbbenetére egyetlen, meglehetõsen zavaros tanúvallomás alapján ítéltek el alig másfél napos tárgyalás után. Az alibivel rendelkezõ és büntetlen elõéletû fekete férfinak egyetlen bûne van: korábban egy fehér nõvel folytatott viszonyt. A fiatal ügyvéd perújrafelvételt akar, de akármerre fordul, sziklaszilárd falakba ütközik. Õt azonban nem lehet eltántorítani. Az igaz történetet feldolgozó A kegyelem ára megmutatja, milyen elõítéletek torzítják el máig az igazságszolgáltatás rendszerét, és hogy a törvény elõtti egyenlõség jogára a világ leggazdagabb országában is születni kell. A könyvbõl 2019-ben nagy sikerû film készült azonos címmel. „Épp annyira mélyen megindító mû, mint a Ne bántsátok a feketerigót! Perzselõ vádirat az amerikai igazságszolgáltatás ellen, és felemelõ hitvallás a védtelenekért vívott harcban rejlõ megváltásról. ”(The New York Review of Books).