E vargarudolfi versregény elbeszélő drámai líra, a lírai életmű hosszúversei, könyvvé szerkesztett anyagai között valami eddig nem látott, valami más. Hogy micsoda is? Az már a hozzáértők dolga a messzi jövőben. Miénk az átérzés, hogy általa mielőbb meggazdagodjunk. A Varga-vers folytatta és folytatja tovább a megújulások útját öntörvényei szerint, önnön teljessége felé. A veleszületett erő, a megszerzett tapasztalat, a költői létezés szenvedélyes etikája visszaköszön Veron rokkájának perdületében, vissza, az ember ügyének szolgálatától a középre zárt külső forma zaklatott lebegéséig. (Szarka István).