A sorozat második kötetében a hivatalos teológiát nyári teológiával - ahogy ő nevezi - helyettesíti a szerző, hogy egy sokkal élettelibb, örömtelibb és meghittebb kapcsolat lehetőségét villantsa fel Isten és ember között. Rámutat a bennünk rejlő hamis istenképzetekre, és a generációk óta magunkkal hurcolt tévképzeteinkre, melyek egész életünkre, gondolkodásunkra kihatással vannak. Feri atya kedves, humoros, lendületes stílusában mindent megtesz azért, hogy a napjainkban oly sokak szemében ködös messzeségbe burkolózó Istent meghitt közelségbe hozza. Eszmefuttatásaiból, érveléséből most sem hiányoznak a világ- és szakirodalmi példák, melyeket igaz történetekkel fűszerez saját életének és hivatásának kimeríthetetlen forrásából.