A berlini fal, Kennedy elnök és Jurij Gagarin évében (aki a világ legnagyobb megdöbbenésére élve tért haza a biztos halálból) az oslói munkások lakta telepen élő Finn és édesanyja úgy döntenek, hogy némi tapétázás után kiadják az egyik szobát. Az egyik jelentkezőről kiderül, hogy Finn féltestvérének anyja, s alkoholproblémái miatt, ha Finnék nem veszik magukhoz a kislányt, az intézetbe kerül. Linda meg is érkezik, kék bőröndjével és a hozzá adott használati utasítással, hogy fenekestül felforgassa az egymáshoz mélyen kötődő tízéves fiú és anyja életét. Ráadásul időközben gazdára lel a kiadó szoba is egy rejtélyes foglalkozású férfi személyében, akinek még televíziókészüléke is van. Jakobsen regénye erőteljesen, mégis minden érzelgéstől mentesen, fantasztikus hitelességgel jeleníti meg egy tízéves fiú világát (a lakótelepi bandát, a nyári kempingezést, az iskolát). Nem kapunk minden kérdésre választ, ahogyan a gyerekek sem, ám a néhol nem pontosan illeszkedő részletek végül színesebb, mélyebb képpé állnak össze. A 2009-ben írt Szoba kiadó hatalmas sikert aratott mind a kritikusok, mind az olvasók körében. Elnyerte a Könyvkereskedők Díját, és jelölték a Brage Award-ra is. Norvégiában több mint 100. 000 példányban elkelt, és 21 országban jelent meg.