Szeretni sokféleképpen lehet - ezt mutatja meg a négy kiváló író: Balázsy Panna, Kalapos Éva, Lakatos Levente és Szabó T. Anna egy-egy kisregényében. ,,A kocsi féklámpáit nézte, aznap már másodszor. Elmúlt belőle a szomorúság, a fiú visszatérése minden rossz érzését megszüntette. Könnyűnek érezte magát, a hideg téli este felfrissítette. A közeli templom harangjátékára lett figyelmes. Ismerős karácsonyi dallam kanyargott a havas, ódon utcákon. " (Balázsy Panna) ,,Látta, hogy a lány kezében megremeg az ajándéktáska, és arra gondolt, valahogy sose hitte el a szüleinek, már kiskorában sem, hogy a karácsony a csodák ideje, de valami mégis ott van ilyenkor a levegőben, mindjárt véget ér az év, kezdődik egy új, ez a lány pedig itt áll mellette, az ő képregényével a szatyrában. " (Kalapos Éva) ,,- Szerintem léteznek csodák - cáfolom. Érdeklődve felpillant rám. - De a csodák olyanok, mint a macskák. Hiába hívogatod őket, akkor mennek hozzád, amikor a kedvük tartja. " (Lakatos Levente) ,,Karácsony előtt fogjátok megtalálni, amikor hazavártok majd ezzel a cuki kis dobozzal. Ne féljetek, minden rendben lesz, jönni fogok. Hazajövök, ha sikerül elmennem végre egyszer. Mert én nem ijedek meg semmilyen beszélgetéstől. Ezt komolyan mondom. " (Szabó T. Anna).