Churchill életének szinte minden elképzelhető vonatkozását feltárták az életrajzírók, azonban eddig egyikük sem vizsgálta a pénzügyeit. David Lough, aki befektetési és adóügyi tanácsadóként jól ismeri a pénzpiacok világát, nagyszabású művében részletesen elemzi Churchill viszonyát a pénzhez, és végigköveti pénzügyi tevékenységének hatását a politikájára. Hosszú évek kutatómunkájának eredménye e könyv, amely új megvilágításba helyezi a XX. századi ikonól alkotott képünket. Vajon egy politikus miért vállal szerepet a legújabb, sajátos szempontú Churchill-életrajz kiadásában? Különösen akkor, ha olyan nemzet fia, amellyel szemben a könyv főszereplőjének múlhatatlan adóssága van, hiszen felelősség terheli, amiért az angolszász bombázók - hadászati szempontból már aligha indokolható módon - 1944-ben földig rombolták Budapestet. Magyarként talán nincs okom szobrot állítani Churchillnek. (Igaz, európaiként annál több okom van megvédeni emlékműveit a szobordöntőktől. ) Politikusként, közszereplőként ugyanakkor jó okom van arra, hogy ezt a könyvet ajánlott olvasmányként tegyem le a polgárok és a választott képviselőik asztalára. Lapjairól kiderül ugyanis, amit a pályám során magam is fölismertem: a közügyek intézőinek cselekvési szabadságát alapvetően határozza meg anyagi függésük vagy függetlenségük. E könyv legizgalmasabb fejezetei épp erről szólnak. Sir Winston Churchill saját függetlenségi háborújáról, amely során ugyanolyan ádázul verekedett, mint a londoni parlamentben, vagy hazája ellenségeivel a világ legkülönbözőbb harcterein. Hogy e küzdelemből győztesen került-e ki, arra az olvasónak magának kell választ adnia. Lázár János.