Miközben az 1929-es tőzsdekrach felfordulásba taszította a világot, két ember bukkant fel egymással ellentétes állításokkal és megoldási javaslatokkal a gazdaságok kiegyensúlyozásáról. John Maynard Keynes, a fürge Cambridge-i közgazdász költött volna, amikor mások nem. Emberére talált a kevéssé ismert osztrák közgazdász-professzor, Friedrich Hayek személyében, aki a beavatkozást céltalannak és meglehetősen veszélyesnek tartotta. A frontvonalakat imígyen berajzolva a Keynesiánus gazdaságpolitika évtizedekig uralkodott, és előre nem látott jóléttel párosult, ám a konzervatív közgazdászok és politikusok végül keblükre ölelik és megvalósítják Hayek ellentmondó vízióját. Első szemtől-szembe találkozójuk felidézésétől a lelkes tanítványaik közt ma is zajló heves vitáig áttekintve a történetet, Nicholas Wapshott felszínre hozza mindazt, ami Keynes és Hayek mondanivalójából napjainkban is fontos, miközben a szabad piac, illetve a kormányzati beavatkozás erényeiről szóló vita ugyanolyan hévvel dübörög, mint a harmincas években.