Nem szívesen beszélünk, gondolkodunk rossz dolgokról, ezért aztán felkészületlenek, védtelenek vagyunk velük szemben. Menekülünk előlük, holott bátran szembe kellene fordulni velük. Gyakran nem mondunk igazat. Legtöbbször kénytelenségből, érdekből, de sokszor csak félelemből. Mert a képzeletünk irreálisan felnagyítja a kockázatot. Sőt, magunkat is hajlandók vagyunk becsapni. Gondosan őrizzük önmagunkról alkotott illúzióinkat, abban a hitben, hogy akkor már olyanok is vagyunk. Észrevétlenül nagy árat fizethetünk ezért. Mert a valótlanságok a saját lelkünket is rombolják. Ez a kötet arról szól, hogy miért érdemesebb az igazságot vállalni. Lehet, hogy kellemetlen olvasmány, de hasznosak a lelki következményei.