Az agyvelőnek, tehát a gondolkodás szervének a megismerése a tudománytörténet általában óriási jelentőségű egészében speciálisan izgalmas tudomány. Hiszen mi érdekelhetné jobban az embert, mint saját maga legbelsőbb lényegét adó tudata és annak működései? Minden kalandregénynél izgalmasabb annak nyomonkövetése, hogy számtalan kezdeti tévút, naiv egyszerűsítés és analógia, a megfigyelés eszközeinek elégtelensége, a kutató gondolkodásának a legkülönbözőbb megkötöttségei, számtalan tévedés és mindig megújuló újrakezdések nyomán mi módon jutottak a mai ismeretek szintjére. A legszebb és legizgalmasabb azonban az, hogy az útnak még mindig inkább a kezdetén és nem a végén járunk, és hogy a mai, sőt a távoli jövő kutatója is bizalommal tekinthet a jövő felé, hogy számára, sőt sok elkövetkező generáció számára is lesznek még érdekes megismerhető "fehér foltok" az agyvelő térképén. Részlet Szentágothai János előszavából Az Agykutatás Története, az Idegtudományok első változata 1969-ben jelent meg Az Agy Felfedezése címmel. Ehhez Szentágothai János professzor írta az előszót. Mondanivalója az új címmel megjelent, átdolgozott és korszerűsített kiadásra is érvényes, annak ellenére, hogy az eltelt több mint negyed század során, számos idegtudományi ágazat specializálódott.