"A kulturális közéletben és a politikában vállalt szerepeim tapasztalata ösztönzött arra, hogy az irodalomban elsősorban az etika, az antropológia, a kultúraszociológia, a történetfilozófia és a teológia kérdéseire adott esztétikai érvényű válaszokat keressek, mielőtt belebonyolódnék a nyelvi megformálás, a műfaji meghatározottság és poétikai megoldások titkainak kutatásába. Úgy is mondhatom: bármennyire inspirálnak is a posztmodern irodalomtudomány módszerei, elemzéseimben ezeknek nincs meghatározó szerepük. Érdeklődési köröm középpontjában azok az esztétikai jelenségek állnak, amelyek mögött jól kitapintható a Történelem logikája, azaz az élet és az irodalom, a létélmény és a költői ihlet, a politika és a kultúra szoros kölcsönhatása. Az itt olvasható tanulmányok tekinthetők tehát vitairatoknak is, még ha nem is az volt a célom velük, hogy vitát provokáljak. Önmagunkat, illúziónkat, hiteinket, reménykedéseinket és békíthetetlen indulatainkból táplálkozó táborszervező hajlamainkat, másfelől kudarcainkat, frusztráltságunkat, szorongásainkat s az olykor végezetesnek tűnő megosztottságunkat próbáltam jobban megérteni a magyar irodalomból, s e törekvésem eredményeit kívánom megosztani olvasóimmal. " (a Szerző).