A fórumokon Pó Apó (www. poapo. hu) néven ismert hátizsákos utazónk hatodik könyve ismét Délkelet-Ázsiába, az egzotikus Távol-Keletre, a többezer kilométeren elhúzódó és többezer arcú indonéz szigetvilág még távol-keletibb részére vezet. Méghozzá szó szerint: a tőle megszokott, szórakoztató útleírás keretében egy követhető úti tervre is tesz előre megfontolt, ám közel sem csúf hátsó szándékkal elkövetett ajánlatot. Járhatunk egyek között a hihetetlen Pápua hegyei között meghúzódó völgyben, amelyről és az ott élő pénisztartós-fűszoknyás bennszülöttekről alig pár évtizeddel ezelőtt a nyugati civilizáció még semmit sem tudott, és ahol ugyan embert már nem esznek, de még frissen élnek és testközelből megtapasztalhatóak az ősi szokások. Meglátogatjuk még az igazi Fűszer-szigeteket (Maluku-szigetek), törhetünk utat az érintetlennek tűnő dzsungelekben, láthatjuk a gyarmatosító múlt emlékeit, majd a szerző egy igazi déltengeri álomba, a világ (egyik?) legszebb tengerpartjára invitál bennünket, oda, amiről eddig talán csak álmainkban gondolhattunk, ahová a civilizáció még épp elér, de a tömegturizmus még nem, hogy végül Jáva szigetén, Jakarta mellett egy kedves kisvárosban fejezzük be ezt az utazást. És mindezt egyszerűen, egyénileg megoldva.