1886-ban járunk. A különleges tehetséggel megáldott festőművész, Hollósy Simon nyomorúságos körülmények között tengődik a műkereskedések európai fellegvárában, Münchenben. Ám szerelméről, Käti Wallace-ról festett portréjával átütő sikert arat a Kunstverein kiállításán, és miután barátai unszolására megnyitja magániskoláját, hamarosan a bajor főváros egyik legfelkapottabb mesterévé válik. A nemes egyszerűséggel "Öreg"-nek becézett, ám mindössze 28 éves művész és tanítványai nyíltan szemben állnak a müncheni Képzőművészeti Akadémia merev oktatási rendszerével, a művészet szabadságát hirdetik. Két nagybányai növendéke, Réti István és Thorma János rábeszéli Hollósyt, hogy iskolájával szülővárosukban töltse az 1896-os nyarat. Számos, pályája kezdetén álló festő, többek között Ferenczy Károly, Grünwald Béla, Glatz Oszkár és Csók István is csatlakozik hozzájuk. A francia barbizonihoz hasonló festőiskola megalapításával nem kevesebbre tesznek kísérletet, mint a magyar művészet felszabadítására. Láng-Kovács Éva művészettörténész, kulturális antropológus közel száz könyvtári és levéltári forrásra támaszkodva dolgozta fel Hollósy Simon és a nagybányai festőifjak életét. A tudományos igényű, fordulatokban gazdag regény lapjain hitelesen elevenednek meg a századforduló eseményei. Bepillantást kapunk az egymással is rivalizáló festők magánéletébe, alkotási folyamatába, a kiállítások körüli bonyodalmakba, s mindeközben úgy érezhetjük, mintha egy asztalnál ülnénk a korszak legendás alakjaival, együtt idéznénk fel a millenniumi időket Bródy Sándorral, Czóbel Minkával, Feszty Árpáddal, Görgey Artúrral, Hock Jánossal, Kiss Józseffel, Kossuth Lujzával, Jókai Mórral, Pósa Lajossal, Révai Ödönnel, Szinyei Merse Pállal és Wlassics Gyulával is.