Zsirai László (Sopron, 1956) több mint harmincöt esztendeje publikálja írásait vallási lapokban, folyóiratokban, antológiákban is. Jelen kötetében összegyûjtött novellái, versei, esszéi egyetlen tárgykörben: a keresztény hit által áthatott jóság létérvényességének érzékeltetési szándékával születtek. Különféle mûfajú alkotásaiban általában a mindennapok során megélt hit, a sokféle megjelenési körülményben megtapasztalható szeretet felmutatása vezérli. Bárhol is legyen történeteinek terepe, minden esetben az egyszerûség nagyszerûségének ad otthont. Nehéz emberi sorsokat idéz meg, hogy vigaszt nyújthasson, a sorsvállalók vigaszát. A megértés tartós nyertesévé válik, aki képes megmártózni e könyv harmóniateremtésre törekvõ hangulataiban, s a nyugalom bölcsességébe merül. A közösen dúdolt dallamok összefûzik egymással az embereket, legalább lelkileg, amihez szükségtelen a szokásos tárgyi költségvetés kimódolgatása. Elegendõ csupán egyetlen ima.