A bûnbak az emberiség közösségi identitásteremtésének terméke, egyszersmind cselekvésinspiráló elem. Úgy szerves része a földi civilizáció egészének, hogy ahhoz hasonlóan idõvel maga is változik. A dolog történeti bája-borzalma leginkább idõtlenségében ragadható meg: a bûnbakkeresõ (és találó) gondolkodás nemhogy töretlenül, hanem szerteágazóan és megizmosodva él tovább a modern társadalomszervezés egymást követõ idõszakaiban is. A földi modernizáció idõ- és térbeli különbözõsége a bûnbakképzés elburjánzó sokféleségével "gazdagította a történelmet", s lassan ide sorolható a - posztmodern - közéleti "karaktergyilkosság" is. A bûnbak a civilizáció hajnalától kezdõdõen tetten érhetõ elõítéletes gondolkodás (egyik) korai idoljaként született, hogy azután mindent túlélve az egyre inkább racionális öntudatú modern közértelmesség közepette is töretlenül, idõnként tobzódva, virágozzék. Kötetünk negyven tanulmánya a bûnbakképzés eseteinek sorát eleveníti fel a középkortól a rendszerváltásig, Magyarország és a nagyvilág történetébõl, Ukrajnától Németországon, Franciaországon és Spanyolországon át az Amerikai Egyesült Államokig. Az olvasó épp úgy találkozhat bûnbakként személyekkel, társadalmi csoportokkal, mint a nagybirtokkal és szobrokkal. S a konkrét esetek értelmezéséhez történeti és pszichológiai útmutatót is kaphat.