Háború készülődött; a hosszas versengés után kenyértörésre került sor Pompeius római diktátor és a galliai meg a britanniai diadalmas hadjárataiból hazatérő Julius Caesar között. Tábornokaival és négy veterán legiójával a tábornok átlépte a Rubicont, és megindult Róma felé. Ám sohasem könnyű a saját népünk ellen harcolni. Caesar rögös útra lépett, amikor Brutus, Marcus Antonius és Octavianus kíséretében belovagolt Rómába. Lángoló szónoklatai a Senatusban és a nép előtt megerősítették szerepében, és gyarapították az önbizalmát. Most már meg volt győződve róla, hogy méltó a vezéri szerepre és a teljhatalomra. Ám Róma nem a birodalom. Hispaniában, Africában, Görögországban és Kis-Ázsiában maradtak még Pompeiushoz és a római államhoz hűséges légiók. Meddig tartanak ki Caesar mellett a régi barátok? Lehet-e győzni ilyen körülmények között? Ceasar számára semmi sem lehetetlen: először Pompeius római seregét győzi le Görögországban, majd Egyiptomból csinál római provinciát nem utolsó sorban legendás szerelme, Kleopátra hathatólagos közreműködésével. Néhány hónappal később közös gyermeküket mint lehetséges utódát mutatja fel a Forum Romanurnon, ám a tömeg lelkesedése várat magára. A hűséges társak és elsősorban Brutus úgy érzik, Caesar sutba dobta a köztársaság hagyományait. A háború istenei a nagyravágyás és a hűség, a barátság és a hatalom, a szerelem és a háhorú története. Eposzi méretű mese, amely Rómából Görögországon át Egyiptomba, majd ismét Rómába viszi az olvasót, és megmutatja, hogy még a legkülönb embert is megváltoztatják az elsöprő sikerek. Ez a kötet koronázza meg a remek Az uralkodó c. négykötetes sorozatot.