A kötet a szerző utóbbi években született értekező prózai írásait (irodalmi tárgyú esszéit, kritikáit, alkalmi szövegeit) gyűjti egybe. A könyv kísérleteket és ajánlatokat ad közre: első részében klasszikus és jelenkori költők, írók, gondolkodók életművéhez közelítő esszék szerepelnek; ezt követően bírálatok sorakoznak – kortárs verseskönyvekről, magyar és világirodalmi prózakötetekről, a szórakoztató irodalom néhány fontos darabjáról, értekező prózai, illetve spirituális jellegű kiadványokról, végül két drámai alkotásról. A kötetet művelődéstörténeti-valláslélektani esszé zárja. A megolvasások, elemzések és értelmezések műkedvelő derűje remélhetően az olvasót is arra ösztönzi majd, hogy marsi horizonton tájékozódva találjon kiutat a kulturális önismeret Ray Bradbury megírta zsákutcáiból. A Marsbéli krónikák egy szereplője jellemzi így a földi műélvezet módszertanát: „A művészet olyasmi volt, amit a család eldugott a bolond fiú padlásszobájában. A művészet olyasmi volt, amit vasárnap szedtek vallással keverve”.