Mint politikus, mint író s mint közéleti szereplő is, egész életében kimagasló helyet foglalt el kortársai között, több évtizedet szentelve életéből az úgynevezett közfeladatok ellátására. Tisztában volt azzal, hogy a korabeli társadalomban betöltött állásánál fogva, úgymond kirakatban van. S bár ez a szerep teljesen idegen volt tőle, mégsem kerülhette el a nyilvánosságot. Vajon ma, 140 évvel a halála után is tiltakozna Eötvös az ellen, hogy legbelsőbb énjének motiváló tényezőit nyilvánosságra hozzuk? Eötvös nagyon jól tudta, hogy a kiválasztott emberek az Istentől kapott karizmáikat nem pusztán és elsősorban csak saját maguk számára, hanem az összes ember javára kapták.