Éppen 110 év telt el azóta, hogy mesés kincsre bukkantak egy eldugott bihari falu határában, a tépei Görbekertben, melyet "aranyos dombként" őrzött meg a családi emlékezet. A szerencsés találók az ölükbe hullott arany-és ezüstholmikon igazságosan megosztoztak, s bizonyára mindez a jótékony feledés homályába merült volna, ha éppen nem közeleg karácsony szent ünnepe. - ezzel kezdődik a magyarországi régészeti nyomozások egyik izgalmas fejezete az 1911 decemberében talált kincs történetéről. Az elmúlt évszázad régészeti és művészettörténeti kutatásai során bebizonyosodott, hogy kb. 1350-1500 éves leletekről van szó; a Kárpát-medencét uralma alatt tartó avar kagán kincstárából származó tárgyakról, melyek fordulatos sorsának állomásait ekképpen lehet rekonstruálni: bizánci-avar ajándékcsere, tezaurálás, fejedelmi temetkezés, sírrablás, s végül rejtekhely a mocsárban. Levéltári és meteorológiai források tanulmányozása, helyszíni szemlék, múzeumi kiállítások sora, három nemzedék egymásra épülő munkája kellett ahhoz, hogy a kincsből ránk maradt mindössze fél tucat lelet (aranyozott ezüst tálalótál, ezüstkorsó és -kehely, arany álcsatos díszöv verete, aranyszerelékes kard és kés leszaggatott részei) segítségével az Avar Kaganátus keleti határát jelentő Csörsz-árok partjáról eljuthassunk a Bizánci Birodalom fővárosáig, Konstantinápolyig.