A huszadik század alapvetően megváltoztatta a nemek kapcsolatát, a család szerepét és a nő helyét a világban. A maga korában minden újabb lépés természetes volt: az emberek jogot formáltak a szerelem szabad élvezetére, megtanultuk, hogyan tervezzünk tudatosan családot, a nők munkába álltak, és küzdeni kezdtek a szabadságukért. És mindeközben a nemek viszonya előre nem látott módon változott meg. Megváltozott a férfi és a nő szerepe és biológiája, háttérbe szorult a család, és sokan már a gyerekekről is tudatosan mondanak le. Korántsem biztos azonban, hogy ebben az új világban tényleg boldogabbak és szabadabbak vagyunk. Vajon mi lehet az evolúciós háttere a tudatos gyermektelenségnek vagy a szingli életformának? Mitől változott meg a szépségideál az elmúlt száz esztendőben? Nem egyszerűen a viszonyok rendeződtek át: a két nem biológiai értelemben is változik. Változik a nő teste, változik egész lénye. Szendi Gábor "A nő felemelkedése és tündöklése" című nagysikerű könyvében még arról írt, mi rejlik a génekben, milyen programok dolgoznak a nőben és a férfiben. Legújabb kötetében már azt elemzi, milyen erők és fordulatok összhatására született meg az "új nő", és milyen nehézségekkel kell megküzdenie a jelenben és a jövőben.