"A szakemberek nemzetközi közössége ezt a könyvet tartja az évszázad (az emberi történelem) botránya legátfogóbb elbeszélésének. Saul Friedländer "sorstalanságát" a saját sorsára váltó élete maga is az európai civilizáció e nehezen feldolgozható jelenségének megtestesülése. Mint Franz Kafka (akiről könyvet írt) Pavel néven Prágában született német nyelvű zsidó családban, 1932-ben. 1939-ben családjával Franciaországba menekült, de itt is utolérte a "náci Németország". Szüleit Auschwitzban égették el. Erről csak 1946-ban szerzett tudomást, mert 1942-től Paul álnéven egy rejtekhelyen szerzetesek készítették fel a katolikus papi hivatásra. Amikor 1946-ban egy bölcs pap feltárta előtte családja végzetét, Saulként választott új azonosságot: cionista lett, 1948-ban alijázott, hogy részt vegyen katonaként és értelmiségiként a zsidó állam megteremtésében. A holokauszt megértése körüli viták már a második világháború lezárása pillanatában elkezdődtek. Ennek az volt a máig nyugvópontra nem jutott kérdése, hogy az európai zsidóság genocídiuma Hitler tudatos tervei megvalósításának a következménye-e, avagy egy lépésről lépésre önmagát generáló folyamaté, amelynek során a vak bürokrácia, az alsóbbrendű vezetők és végrehajtók egyéni iniciatívái (és felelőssége), valamint az azok fölötti szemet hunyás volt a folyamatos apokalipszis működtetője. E vita fontos állomása az 1980-as évek közepének "történészvitája" (Historikerstreit), amelyben a német történészszakma és értelmiség megpróbált szembenézni a németség rettenetes közelmúltjával. Friedländer kétkötetes műve ezekre a vitákra volt - az álláspontokat integráló, azokat összegző - válasz (Nazi Germany and the Jews: The Years of Persecution, 1933-1939, 1997, The Years of Extermination: Nazi Germany and the Jews, 1939-1945, 2007). Kötetünk e két hatalmas munka összevont kiadása. " (a Kiadó).