A jelenlegi különös konformizmus közepette az abortuszellenes embert szélsőjobboldalinak minősítik, azt pedig, aki úgy merészel nyilatkozni, hogy a homoszexualitás erkölcsileg elítélendő, szükségképpen szellemileg elmaradottnak tartják, aki legföljebb megvetésre méltó. Talán nem magánügy az erkölcs? Szabadságunknak talán nem a másoké az egyetlen korlátja? Ebben a kontextusban kényelmetlenül érzi magát a konzervatív gondolkodású ember, főként ha nem vesz részt a kultúra játékában, s nem ajándékozzák meg az (igaz, megbélyegző) "értelmiségi" titulussal.