Jung szerint az árnyék maga a tudattalan. Az a lény, akivel a legkevésbé szívesen azonosítjuk magunkat, ám akit mégis vállalnunk kell ahhoz, hogy elérjük a hőn áhított teljességet. Éppen ezért az árnyékot, illetve "sötét oldalunkat" rendkívül felemásan éljük meg: egyszerre taszít és vonz minden. Mindez külvilágunkban is megjelenik: hiszen ami másokban különösen zavar vagy vonzó - bármilyen furcsán hangzik is -, szintén saját rejtett lelki tartalmainkra, elfojtott lélekrészeinkre vagy kiéletlen vágyainkra utal. Ám ahhoz, hogy teljes ember váljunk, el kell fogadnunk és magunkévá kell tennünk árnyoldalunkat. Ez a mű éppen ezért nem a szokásos értelemben vett olvasmány, hanem inkább az árnyak birodalmában tett, gyakorlatokkal tarkított utazás. Az árnyékkal végzett munka a tudatosulást szolgálja, tehát a szó szoros értelmében fényterápia. Aki elvégzi az itt bemutatott árnyékterápiát, az nyitottá, barátságosabbá és türelmesebbé válik - önmagával és másokkal szemben egyaránt. A könyv elevenbe vágó magyarázatai sokszor kellemetlenül érintik az olvasót, de mindennél világosabban megmutatják, hogyan békülhetünk ki személyiségünk árnyoldalával.