Milyen diktatúrát épített ki a Fidesz a magyar kultúrában az elmúlt években? Hogyan tiltották be és lehetetlenítették el a balliberális oldalhoz kötődő értelmiséget? Minden idők legkegyetlenebb rendszere miként kergette nélkülözésbe a kultúrában tevékenykedők tízezreit csak azért, mert a baloldalhoz tartoznak? Mások mellett ezekre keresi a választ a Kinek a kulturális diktatúrája? című cikksorozat. A megállapítások pedig sokakat megleptek eddig is, nem véletlen, hogy az utóbbi évtizedek legnagyobb visszhangot kiváltó tényfeltáró sorozata nemcsak a hazai sajtóban verte ki a biztosítékot, hanem terítékre került a Reuters, BBC és más külföldi sajtóorgánumok oldalain is. Egy társadalom lerombolása szinte mindig a kultúrán keresztül kezdődik. Az állam tradicionális tartópilléreinek szétverése, erejének meggyengítése, erkölcsének megsemmisítése a kultúrán keresztül ugyanolyan stratégiai művelet, mint a hadászatban alkalmazott egyéb taktikák. A kultúra is egy módszer a sok közül: felkészíti a társadalmat a változásra, hozzászoktat ahhoz, hogy a rossz tulajdonképpen jó, az aberrált szép, a bizarr gyönyörű, a deviancia kívánatos, a nemi identitás káros. Ebbe, a történelmi folyamatokat is bemutató kulturális térfoglalásba, a mindenkor alkalmazott kettős mércékbe enged bepillantást Bayer Zsoltnak a Magyar Hírlapban megjelent Tűrhetetlen és Szakács Árpádnak a Magyar Időkben publikált Kinek a kulturális diktatúrája? című cikksorozata. Szigorúan tabumentesen! Hogy a lényeget lássuk is, ne csak nézzük.