Az autonómia különösen aktuális manapság, amikor a külhoni magyar közösségek nagy része az autonómia valamilyen formájának elérését tűzte ki céljául. Magyarország támogatja ezeket a törekvéseket, ezért a hazai közbeszédnek is része az autonómia. A k önyv a területi autonómiával foglalkozik, amelyről például Erdélyben illetve a Székelyföldön, Kárpátalján, a Felvidéken vagy éppenséggel a Vajdaságban ma már nemcsak elméleti keretek között foglalkoznak a magyar közösségek, hanem az nagyon is a hétkö znapi, gyakorlati érdekvédelmi és érdekképviseleti tevékenység részét képezi. Tóth Norbert arra kíván válaszokat adni, hogy milyen nemzetközi jogi jogcímek segítségével érhető el az autonómia és milyen nemzetközi jogi keretek között kell azt működte tni. Az olvasó ezenkívül képet kap a legismertebb autonóm területek (például: Dél-Tirol, Katalónia, Skócia vagy az Aland-szigetek) működéséről és a nemzetközi kapcsolatok folyamatosan változó természetéről is.