Az első világháború és az azt követő forradalmak kimerítették Magyarország tartalékait. A Vöröskereszt és más humanitárius szervezetek először segélyszállítmányok formájában támogatták az elszegényedett országot. Ezt követte egy második nemzetközi akció: 1920 és 1930 között több mint 60 000 magyar gyermeket vittek külföldi nevelőszülőkhöz néhány hónapra, hogy testileg és lelkileg megerősödjenek az átélt megpróbáltatások után. A gyermekvonatok elsősorban Hollandiába és Belgiumba, kisebb mértékben Svájcba, Svédországba és Nagy-Britanniába szállították a gyermekeket. A külföldön töltött hónapok nagy hatással voltak a gyermekek és családjuk életére. Voltak, akik végleg a nevelőszülőknél maradtak, mások gyakran életük végéig tartották a kapcsolatot a külföldi befogadó családdal. A gyermekvonatoknak köszönhetően a két világháború között nem csak személyes, de gazdag kulturális, tudományos és gazdasági kapcsolatok is kialakultak egyrészről Magyarország, másrészről Belgium és Hollandia között. A második világháború után a gyermekmentő akció ismét beindult, de sokkal rövidebb ideig tartott. Ez a gazdagon illusztrált kötet, amelynek holland kiadása a Uitgeverij Verlorennél jelenik meg, különböző megközelítésekből vizsgálja a gyermekvonatok történetét.